"De az a máglyára vetett Radnóti-kötet nekem azt üzeni: muszáj szólni.
Hát az egyházaknak, különösen a „történelmieknek”? Nem kellene végre komolyan megsértődniük, hogy orrba-szájba zsidózó, cigányozó, buzizó (igen!) szervezetek, emberek magukat „kereszténységükkel” akarják „igazolni”? Nem kellene minden korábbinál határozottabban visszautasítani, hogy a legaljasabb törekvéseket próbálják a keresztény hittel „szentesíteni”? Nem kellene a híveknek elmondani, milyen sátáni bűnökről van szó? Nem kellene a társadalomnak megüzenni: nem hagyják szó nélkül, ha gyilkos indulatok fertőzöttjei keresztényinek mondják a barbár aljasságot?" Gusztos Istvan gepnarancs.hu
Későn szereztem tudomást, ezért macerás volt jegyet szerezni, de megérte. Még sosem voltam koncerten a Zsinagógában, most ez is megvolt.
Először erről. Gyönyörűen fel van újítva, az akusztikája nem százas (az a MÜPA hangversenyterme), de nyolcvanöt-kilencvenre saccolom. A hangosítással persze ezen lehet rontani, most sikerült, mert a beszédet körülöttem senki nem értette, a zene azért jól átjött.
A hangversenyről. Presser Pici a szokásos formáját hozta. Kicsit unottan ült kalapban, mint egy vajda a zongoránál (a kézmozdulatai juttatták eszembe a hasonlatot, amikor intette be, hívta vissza a vendégművészeket), és mesélt. Úgy, mint a füstös kiskocsmában. Közben énekelt, mint a füstös kiskocsmában. Hihetetlen tehetsége van a zeneszerzésben, az előadásnak nevezett performance-ban és a családias légkör megteremtésében - mindezt 2600 ember előtt, egyedül. És azt hiszem, éppen ezért szeretjük. A hangjáért, ami olyan, amilyen, de a > három oktávot bírja ma is. A grimaszaiért, a mosolyáért, a sután előadott, de mégis ülő történeteiért. A barátaiért, most éppen Falusi Mariannért, Szabó Tamásért, Hegedűs D Gézáért, Novák Tamásért.
Közülük Szabó Tamás a szájharmónikával együtt is, szólóban is elvarázsolt. Faludi Mariann hangja - és az énekelt számok -, mióta nem Pa-Dö-Dö, azóta tisztábbak, élvezetesebbek számomra, most is az est fénypontja volt, amikor bejött. Novák Tamás volt a 'beugró' (érzitek a finom humort?) a stáblistán nem szerepelt, de egy számban részt vett, Mariannal együtt énekelt, jó novákosan.
A számok pedig?
Valaki mondja meg Gyöngyhajú lány (éppen csak jelzésként) Tízezer lépés Valahol (Padlás) Mindenki másként csinálja - megénekeltetve a közönséget is Amikor elhagytál (Mariannal duettben) Fényév távolság Ringasd el magad Te majd kézenfogsz és hazavezetsz.
A körítésről is kell pár szót, sajnos, ma ebben élünk.
A szemközti járdán ődöngött pár csíkossálas, összetekert zászlóval a kezében. Ők is szerettek volna szórakozni, de nem merték kibontani sem a lobogót. Akkora volt a rendőri készültség, hogy esélyük sem volt. Így maradt nekünk a felhőtlen szórakozás, az öröm, az örömzenélés, az együtténeklés. Köszönöm.
-----------
Két zene, mert nagyon jólesett élőben hallani, Pressertől, olyat nem találtam, ahol ő is énekli:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.