Vásárlás a Corában. Mindig eléggé unom ahhoz, hogy a közönséget figyeljem.
Ötvenes házaspárral többször is keresztezzük az útjukat.
A férfi két kézzel támaszkodik a kocsira, és folyamatosan dirigálja az asszonyt: mit; honnan; ne olyat; az szar; tudod,hogy nem azt szoktuk stb, az én normám szerinti emberi szó nemigen hagyta el a száját.
A háztartási cikkek környékén, az infopult mellett megállva odaszól a két lépéssel előtte haladó nőnek: kérdezd meg, hol van! A pultos érdeklődve ránézett, de a férfi a visszanézésig sem süllyedt le. Az asszony a válla felett, cseppet sem lassítva visszaszólt:
-Haggyámá, én így szeretem, keresgélve.
Minden csodálatom az övé.
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.