Csak egy dal. Volt - van - miért szeretni. Nem mellesleg: ki írhatna ma ilyen szöveget, úgy értem, ki lenne képes rá? És kitől fogadná el a nemzet?
Fonográf : Edison Magyarországon
Fodor István igazgató úr
(Budapest Villamossági Rt)
munkatársa volt Edisonnak
- habár mindez ma már a múlté
ezerkilencszáztizenegyben
Edison átjött Európába
s Fodor István kíséretével
ellátogatott Magyarországra
Úgy vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
A hazai munkás viszonyaink
Edisont komolyan érdekelték
S miért a tömeges kivándorlás
Fodor úrral ezt is megbeszélték
Edison úgy vélte nagy veszteség
hogy ilyen szép és haladó ország
nem biztosítja mindenkinek
a társadalmilag hasznos munkát
Úgy vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
Volt idő, mikor Amerikában
a haladó szellemű emberek
a fejükön Kossuth-kalapot hordtak
s a mellükre kokárdát tűztek
Edison így szólt Fodor Istvánhoz
„Mindig becsültem a magyarokat
Büszke lehet a nemzetére”
- Oly jól esnek az ilyen szavak
Így vélte:
Kár, hogy a magyar nyelvet
rajtunk kívül nem érti senki
Nem érti senki, nem érti senki
és nem is akarja megtanulni
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.