Megint elszöktünk, fel ezer méterre, tisztább levegőt (és kiadós testmozgást) remélve.
Mitterbach Máriazell mellett van, alig öt kilométerre (zene). A síelők jól ismerik, néhány ismert sípálya van a közelben: Annaberg, Ötscher, Gemeindealpen stb. A szánalmas hóhelyzet dacára sokan voltak magyar rendszámmal. Mi nem síelni, hanem kirándulni, aludni, és levegőzni mentünk, amit sikerrel abszolváltunk. Miután előző este szétküldtem pár érdeklődő levelet, és azokra nem jött, vagy nem pozitív válasz jött, felhívtam a családot, ahol tavalyelőtt voltunk, náluk volt hely. Sajnos romlott az internetes kiszolgálás színvonala: alig van panzió, amit közvetlenül meg lehet szólítani, mind bement a tiscover.at és mások szárnyai alá, így a 24 órán belüli válasz - most legalábbis - ritkaságszámba ment, nesze neked last minute foglalás. Persze a telefonszámok ott vannak, de ezt én nem erőltetem.
A városka szép helyen fekszik (na zágsón, melyik nem az Alpokban), két tó között, 800 méter felett, fölötte a Gemeindealpen az 1600-as csúcsával, dombok-lankák között. Ha lenne hó, sífutásra is kiváló, sétára, túrára pedig nagyon szép, változatos nehézségű terepeket kínál. 650 lakosa van.
Az egyik tó, az Erlaufstausee egy duzzasztott, mesterséges vízfelület. Négy-öt kilométer hosszan nyúlik el a meredek hegyoldalak között, kellemes út vezet mellette, körbe lehet járni. A végénél az Ötscher oldalánál-lábánál található szurdokokhoz, völgyekhez vezetnek tovább utak.
A körút kétharmadánál keresztezzük a Mariazellerbahn pályáját, ez egy villamosított keskenynyomtávú vasút, gőzösökre jellemző dugattyús kerékmeghajtású mozdonyokkal, az aktualitásnak megfelelően díszített kocsikkal, igazi közönség-csalogató már a látványa is. A vonat Mariazellből indul, és megy északnak St. Pöltenbe, festői völgyekben, szédítő viaduktokon, és egy meglehetősen hosszú alagúton keresztül.
A turistautak jól jelzettek, az útbaigazító táblák megvannak, és jó irányba mutatnak, sőt, a rajtuk feltüntetett menetidőket is könnyedén lehet teljesíteni, még a pihenőkkel együtt is. A tó végén megpróbálkoztunk az Ötscherhias-hüttéhez elmenni, de a szurdokba levezető ösvény a szakadék szélén haladt, és vastag tükörjég volt rajta, életveszély lett volna leereszkedni. Így be kellett érnünk a kisebb vízesésekkel. (Harmonika)
Útközben elmentünk egy kis kápolna mellett, amelynek virágmintás ólomüveg ablakai voltak, benne oltár, a falon nagy festmények egy szál szögön. A bejárati oldalon kétszárnyú, alacsony ajtó, felette nyitott, az egész belátható. És megvan, sértetlenül. Csakúgy, mint lent, a város szélén, ahol az ösvény elindul, a Szent Kristóf-szobor a szikla üregében, alig karnyújtásnyira.
A hegyekben már csak hófoltok voltak, de a növények még nem mozdultak, ezen a részen legalábbis, a hunyor és egy hóvirág-szerű növényke kivételével, ez utóbbit nem tudtam azonosítani (Stalitól megtudtam azóta, hogy tavaszi tőzike a neve, latin neve Leucojum vernum).
Másnap felfelé mentünk, fel a Hochbarneck nevű almhoz. Az út Puchenstubenből, az Erlebnisdorftól indul, innen vagy 400 métert kell felfelé menni. Az út a hegyoldalon kanyarog, vegyes és fenyőerdőben, folyamatosan emelkedve. A part kis kék virágokkal volt tele, később megtaláltuk - nagyon elvétve - a rózsaszín és a fehér szirmú változatait is.
Az út mentén helyenként hatalmas irtásokat láttunk, korhadó tuskókkal, virágszőnyeggel, lepkével (és magaslesekkel mindenfelé...) Ahogy az oldalban kanyarogtunk, hol az Ötscher hátsóját, hol a szomszédos hegyeket láttuk, rajtuk az almokkal.
A hüttének persze a hétfő volt a pihenőnapja, így felettébb szomjasan indultunk lefelé, ha nem kérdeztük volna meg lent, a szálláson...
Bent a városkában négy vendéglő van, a legjobb a rövid, de megbízható étlappal rendelkező központi Gasthof zur österr. Grenze Familie Rauscher (mert itt a völgyben halad Niederösterreich és Steiermerkt határa), de nem lehetett panasz a Gasthof zum Sessellift Familie Grabner-re sem, amelyik a sípálya aljánál van, és a tavaly próbált Filzwieserre sem. (Még egy zene)
(A 3., 4., 6., 7. képeket korábban készítettem.)
És a két térkép-részlet:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.