A múlt héten elkezdték bontani a Váci úton a volt Elzett-művek épületét.
A gyár azon kevesek közé tartozik, amelyek túlélték a kapitalizmus begyűrűzését, bár nem hazai tulajdonban, de a korábban gyártott termékeik jó részét ma is megkapjuk, mintaboltjuk is van, ha a világ végén is. A hatalmas gyárépületet már korábban elkezdték szeletelni, kiadni, most azonban eljött az utolsó órája. Igazából sem szép, sem különleges nem volt az épület - legalábbis, amit én láttam belőle -, nem is ezért írok, hanem a bontás...
Az épületen két hatalmas beton-nyűvőgép dolgozik, impozáns rágóival elroppantja a betongerendákat, mint kisgyerek, álltam és néztem, ahogy a törmelékdomb tetején egyensúlyozva módszeresen morzsolja az épület vázát, dönti ki a téglafalakat. Amíg ez a gép dolgozik, lent, az utcán áll egy szaki, láthatósági mellényben, balesetvédelem rulez, kezében slag, és locsolja a bontási területet, pormentesítési alibizés. A gép egyszerre több négyzetméteres felületen mozgatja a romokat, a slag pedig ennek töredékét fedi le. A környéken minden malterporban áll:
Londonban járva, a Szent Pál székesegyház tornyából lenézve, benézhettem egy bontási területre. Mellette eljőve néztem, mi lehet ez a bazi magas neylonborítás, mert nem látszott mögötte a ház, az állványzat.
Biztos, hogy volt por ott is a környéken, de a mennyisége nem összehasonlítható.
Erről az jut eszembe, amit Anyukám mesélt, az előző választások előtt a Polgármesterünkkel való (egyesületi találkozás után. A polgármeser elmondta, kérdésre válaszolva, hogy nem fordítottak kellő figyelmet a városképre, és ma már nem így csinálnák, az elmúlt 20 év alatt üktre adták ki a linkertéglás jellegtelen egyenkockadizájn épületekre az építési engedélyt, így a kerület egykor karakteres, bár kisvárosias jellegű főutcája ma semmiben nem különbözik más, hasonló sorsú városokétól. Magyarra fordítva az üzleti érdekek felülírták a városrész érdekeit, és eljellegtelenítették azt, amihez a főépítész asszisztált. Ugyanez történik egyébként azóta is, nincs változás, majd csak a sajnálkozás lesz egy kicsit mélyebb a következő választások előtt.
A bontásnál az engedély kiadása ugyanez, kicsit figyelünk, nem adjuk el magunkat egy tál lencséért, és a környéken lakók érdekeit fölébe helyezzük a vállalkozó "legyen tökócsó" érdekének. Vagy de. Ez van.
Már megírtam ezt a posztot, csak a képek nem voltak nálam, hogy feltegyem, amikor olvasom, hogy leborult a markoló a Váci útra, szerencsére senki nem sérült meg. Elképzelem ezt a londoni harmadikról, brrr...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.