|
Mindig imádtam a szép műkörmöket. nem csak azért, mert ápoltságot sugall, de mutatja viselője gondosságát, kedvét, ízlését és - jó esetben - illeszkedik az általános képhez. Van nő, akit úgy ismertem meg, hogy gyönyörű, változatos műkörmökkel rendelkezett, minden találkozásunkkor (na jó: gyakorta) meglepett valami újjal. És én imádtam/imádom ma is, amikor frissen körmözve, a saját kreációt megvalósíttatva érkezik. Mutatok itt egy képet, gyönyörű. Ez ünnepi (karácsonyi):
Olvastam Babits egy versét ami a női kézhez írt óda. Abból való a körmökről szóló idézet: Hát a köröm, a kis köröm! Hol voltak akkor még a mai képes körmök, a színek, vonalak, csillámok kavalkádja? Ezekől milyen szívhez szólóan tudna írni Babits...
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.