A Millennium-trilógia (Stieg Larsson, fordítók Péteri Vanda I., Torma Péter II.-III.)
Örömmel látom, hogy a mozikban már megy az első része, sőt, a nagy sikerre való tekintettel (a könyvére) Hollywood is tervezi a saját verziójának a leforgatását.
Tulajdonképpen nem csodálkozom rajta. A könyv lazán összefüggő három krimi (annál azért szorosabban, mint az Erlendur-felügyelős izlandi krimik). A témái először egy több évtizede lezajlott eltűnési ügy felderítése, majd a nagyhatalmú milliárdos visszaéléseinek leleplezése, végül a harmadik kötetben egyenesen a svéd nemzetbiztonsági hivatal egyes részlegei üzelmeinek napvilágra hozatala. És ami "eladja", az az, hogy a kötetekben az igazságnak mindig vannak szövetségesei, akik az egzisztenciális sőt személyes fenyegetettség ellenére is vállalják a kiállást mellette, legyenek oknyomozó újságirók, főszerkesztők, gyárosok, vagy horribile dictu rendőrök.
Innen a kies közép-kelet-európai hazánkból nézve folyton párhuzamokat találni - pedig nem hiszem, hogy Stieg Larsson a kötelezőn túl tudott volna valamit hazánk viszonyairól. Mindenesetre érdekes, hogy ha valaki kőgazdag, akkor miért szükséges a meglévőt tisztességtelen úton tovább gyarapítani? Másrészt, hogy sokat hallunk a keleti blokk országaiban alkalmazott módszerekről, ha valakit ki kellett vonni a közéletből, mert kényelmetlen lett volna a jelenléte, pl. túl sokat tudott - valószínű a nagy nyugaton sem idegenkedtek ilyen módszerektől, ha a magasabb érdekek azt kívánták. A különbség a rutinszerűségben és a méretekben lehetett, no meg abban, hogy amott a módszerek alkalmazóinak volt kitől félniük, utalnék itt a fékek és ellensúlyok rendszerére, talán nem ördögtől valók, és valami szükség lehet rájuk. Talán.
A szerző igen jó tollú, könnyen gördülő mondatokban fogalmaz, olvastatja magát, aztán egy idő után a cselekmény átveszi a hajtóerő szerepét, mindhárom kötetben eljön az a pont, amikortól letehetetlenné válik. (Nyilvánvaló, hogy az olvastatáshoz a fordítók is hozzátették a magukét, nekem nehezen megfogalmazható és szavakba önthető okokból a II-III. kötetek nyelve jobban feküdt, de ez nem minősítés). A könyv megjelenése, kivitele az Animust dícséri, már ott tartunk, hogy ki kell emelni a sajtó-, elválasztási- és értelemzavaró fordítási hibák hiányát...
A karakterek eltaláltak, és jól azonosulhatunk velük, ki-ki melyikkel. A tetovált lány kezdetben csak egy különös, minden konvencióból kilógó, nagyon intelligens, magába zárkózó lény, a végére megértjük, miért, mitől, és nem lehet nem szeretni (na jó, legalább tisztelni). De lehet szurkolni neki, hogy a hivatalosságokkal szembeni megalapozott bizalmatlansága miatt a végére ne okozza a saját vesztét. A szakértelme is levezethető a társadalmon kívüliségéből, nagy szüksége is van erre a tudásra, nélküle egy lehetne a sárga házból vigyorgó ápoltaknak.
A Millennium gazdasági folyóirat alapítói jelentős szerepet játszanak a történetben, szükség is van a kapcsolataikra, a társadalmi támogatottságukra, a jogi ismereteikre, a hibátlan ütemérzékükről és a szerencséjükről ne ejtsünk szót. Blomkvist az a fajta oknyomozó újságíró, amilyent sokszor álmodunk magunknak kis hazánkba is, aki volt, öngyilkos lett, a többinek satuban a tökei, íme a regény és a valóság közötti különbség illusztrált változata... (van kivétel, tudom, tisztelet nekik). A főszerkesztője nő létére, - vagy éppen azért, kezdenek megrendülni az "anya főz, apa dolgoz" klisé alapjai bennem :) - vállalja a pontosan ésszerű és szükséges mértékű kockázatot, amelyet édes gyermeke, a folyóirat fennmaradása és hitele megőrzése mellett vállalnia kell a leleplezések érdekében. Szerencsére nincsenek egyedül, mindig akad, aki mer.
Szerepet kap a legendás svéd szexuális szabadosság ábrázolása, tovább táplálva az erről szóló legendákat, de a jóízlés határain belül maradva, aki szereti, annak ez lehet a tejszínhab a tortán.
Lehetne még írni, de minek, már fél éve megjelent, tele a net a leírásokkal és ismertetőkkel. Én örülök, hogy a nyáron nekem belefért, út közben és szállodában, elolvasni mindhárom kötetet.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.