Tortuga 2.

Írok, ha úgy érzem. Olvasok, mindig.

Friss topikok

  • alaurent: Kösz a figyelmeztetést, javítottam. (2013.03.08. 07:30) Tadamm
  • perenne-2: A várost felvásárolták az oroszok (szó szerint), így a tulajdonosokat hallottad. (2012.11.14. 06:17) Karlovy Vary

Címkék

ajándék (1) arborétum (3) Ausztria (7) Balaton (4) balett (3) Ballada (2) bank (1) barátok (13) Bécs (10) boldogság (1) bor (2) Budapest (27) csak úgy (19) család (38) Csehország (3) csoki (2) divat (1) doki (5) egészség (2) egyestés (1) Egyiptom (2) ékszer (1) élmény (1) emlékek (16) esszék (3) étterem (7) ezjó (19) festészet (4) film (12) foci (1) fotó (5) Füles (1) Gaudi (1) gazdaság (1) gonosz (1) gyász (7) gyerek (3) háború (3) hagyomány (4) hatalom (4) hazánk (33) házasság (7) (3) Hollandia (14) Horvátország (1) ígéret (1) irodalom (3) Itália (10) játék (2) jókívánság (10) kaland (1) Káli-medence (2) kapcsolat (3) kár (2) karácsony (6) karikatúra (1) kert (6) Kiállítás (8) Kirándulás (27) koncert (1) konyha (13) könyv (21) környezet (6) krimi (5) kultúra (41) kutya (1) London (6) macska (1) Málta (7) mesélek (19) munka (14) művészet (12) múzeum (17) Nemzeti Park (1) nők (7) nosztalgia (10) oceanárium (1) oknyomozás (1) oktatás (2) olvasmány (23) opera (14) öregség (1) ötlet (1) ötvenhat (4) Passio (1) Pécs (4) pénz (15) politika (26) régészet (2) repülés (5) rohanás (1) romantika (1) Sajnos (15) scifi (3) Skócia (1) Slamperáj (19) sör (2) sosetanulunk (1) Spanyolország (15) sport (13) szecesszió (4) Szeged (1) szerelem (1) szerencse (1) színház (28) Szlovénia (1) szocreál (1) szökőkút (1) szórakozás (14) tánc (13) tanulás (2) technika (1) Télapó (1) telek (1) templom (10) tengerpart (2) természet (9) történelem (27) tudomány (3) tutifrankó (9) ünnep (21) USA (17) utazás (70) üzlet (3) vágy (3) válás (3) vár (7) városnézés (53) végrendelet (1) vers (26) vígjáték (1) virág (13) víz (6) vulkán (1) wellness (3) zene (58) zoo (2) Címkefelhő

Tadamm

"De az a máglyára vetett Radnóti-kötet nekem azt üzeni: muszáj szólni.

Hát az egyházaknak, különösen a „történelmieknek”? Nem kellene végre komolyan megsértődniük, hogy orrba-szájba zsidózó, cigányozó, buzizó (igen!) szervezetek, emberek magukat „kereszténységükkel” akarják „igazolni”? Nem kellene minden korábbinál határozottabban visszautasítani, hogy a legaljasabb törekvéseket próbálják a keresztény hittel „szentesíteni”? Nem kellene a híveknek elmondani, milyen sátáni bűnökről van szó? Nem kellene a társadalomnak megüzenni: nem hagyják szó nélkül, ha gyilkos indulatok fertőzöttjei keresztényinek mondják a barbár aljasságot?"

2010.09.09. 15:54 alaurent

Intézményesítve

A legjobb, amikor az ember olyan munkát talál magának, amire mindig szükség van. Amit nem lehet megkerülni. Még jobb, ha valahogyan egy hatóságilag kötelezővé tett  tevékenységhez hozzá tudod kötni a magad, akkor átmegy a dolog pofátlanba. Ilyenkor nem mindegy, melyik oldalán állsz.

Pl. ha kapzs egy levelet a vízszolgáltatótól, hogy felmondják a számlázási szerződésed, mert lejártak a mellékvízóráid hitelesítései, akkor már elvesztél. A levél megad két céget, akik jogosultak. Más is szerelhet, de aztán "hitelesítésre" (ami egy sárga zárógyűrű rápattintását jelenti, és a gyűrű számának regisztrálását) úgyis ezeket kell hívnod.

A telefonban készségesek (na ebben az egyben különböznek a parkolási társaságoktól), de az időtartam nyolctól kettőig, majd jönnek, ha ráérnek, ezen belül. Szabadságot veszel ki, és ellenőrzöd, hogy te ki tudnád-e venni az órákat, azaz hozzájuk férsz-e a svédfogóval. Naná, hogy nem. Elő a véső, a kalapács, és átkozod a csempést, aki annak idején elfalazta és feltette a szerelőajtót, meg magadat, hogy ehhez sem értettél annak idején - igaz, az órák hitelességének korlátozottságáról sem nagyon volt még szó akkoriban. Egy vödör csempe, tégladarab és malter, mire a két órához hozzá lehet férni.

A gép előtt ülve várod s szerelőt, tizenegy felé nagy ajtócsapkodás hallatszik az utcáról. Kinézel, és látod, egy hoch-elegáns sötétkék Rover áll a járda mellett, egy ember mellette, a másiknak a s*gge lóg ki a hátsó ülésről (és a nadrágjából), pakolja ki a szerszámokat, dobozokat. Megjöttek, megkönnyebbülten sóhajtasz fel, talán nem vész el az egész napos szabadság. Azért a Rover nem illik a képbe, horgadozik a plebejus indulat, de csöngetnek, belép a két kigyúrt kopasz, tetkós ember, és pörögni kezdenek az események. Egyik tag leül a konyhában, és könyvel, kitölt, aláirat, számláz, a másik elő a fogót, és leszerel, felszerel.

Tizenöt perc múlva húszezer forinttal szegényebben, és egy rakás aláíratandó-postázandó papírral a kezedben állsz, úgy érzed, pályát tévesztettél. Pláne, amikor leesik, hogy a csempe helyreállítása is rád vár, innen már nem halogatható észérvekkel :(.

A történet az áramszolgáltató és a gázszolgáltató által elfogadott szerelőkkel hasonlóképpen elmesélhető. A legszebb, amikor bejön, mint az általam megbízni kívánt szerelő (egyéni vállalkozóként), majd átmegy hatósági emberbe, és újabb elvégzendő munkákat talál ki nekem, különben ugye az elzárás, meg a balesetveszély.  Aztán megcsinálja, számlát ad/nem ad, de a felelősséget utáólag elhárítja. Pöpec.

A közjegyzőkről majd máskor.

(Gyk: a két vízóra kb. 7eFt, a két plomba 40Ft, a 15 perc munka 2 főre 2000Ft, a kiszállás a cégközpontból oda-vissza 4eFt

Szólj hozzá!

Címkék: víz hazánk tutifrankó Slamperáj


A bejegyzés trackback címe:

https://laur.blog.hu/api/trackback/id/tr745883394

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása