A Balaton-felvidéken, a Káli-medencében több falu határában is jelez a térkép kőtengert. Az elmúlt években ezeket elkezdtük végiglátogatni, voltunk Salföldön és a Kővágóörsi kőhátakon, nem kihagyva természetesen a közeli Hegyestű geológiai bemutatóját sem.
Most, kihasználva az iskolai őszi szünet enyhe napjait, a közelben kerestünk szállást, és innen indultunk túrázni. Az első nap Szentbékkálla, a falutól nyugatra jelzett Kőtenger, majd az Eötvös kilátó volt a cél, ezt elégnek is találtuk az elprasnyult, ülőmunkát végző társaságnak - így is volt sírás-rívás, nyögés-jajgatás.
A község a nevét az első temploma védőszentjéről, Szent Benedekről kapta. A -kál végződés a Káli- medence-beli elhelyezkedésre utal, a medence a nevét pedig egy itt letelepülő magyar honfoglaló törzsfőről, Levente fia (?) Kál horkáról kapta -az ő fia pedig Bulcsú vezér.
A kőtengernek nevezett képződmények kb 20 millió éve, az itt hullámzó Pannon-tenger egy elsekélyesedő őblének homokturzásaiból alakult ki. A vulkáni utóműködés során forró oldatok áramlottak át rajta, és ahol ez megtörtént, ott a homokot kovás anyag szilárdította meg. Az öbölben homok, és valahonnan egy folyó által ideszállított kemény kvarcalapú, legömbölyített kavicsok rakódtak le, változó vastagságú rétegekben (a valahonnan azt jelenti, hogy nem ismert az a hely, ahonnan a folyó kimosta és ide szállította, talán teljesen lekopott, talán mélyre került).
A tenger visszahúzódása után az üledékrétegek sokáig eltemetve voltak, majd az erózió kiszabadította őket. Az erózió a kovával össze nem fogott részeket lekoptatta, a többi viszont megmaradt.
A környékbeliek a köveket malomkőnek bányászták, ezért sok helyen eltűntek a kövek a felszínről (pl. Kővágóörs erről kapta a nevét, a dunántúli malmok zömmel az itt készült őrlőkövekkel működtek). A legépebben, szinte érintetlenül megmaradt kőtenger Szentbékkálla nyugati határában található. A többiekkel ellentétben itt nem a talajszintbe nagyrészt belesimuló lapos kőhátakat találunk, mint pl. Salföldön, hanem méterekre kiemelkedő sziklákat, változatos formációkat is.
Itt van egy különlegesség is, ez a sárkányfej-formájú lapos kő egy ingókő, amely alól az erózió kikoptatta az alátámasztó rétegeket, és a kőlap már egy gyerek súlya alatt megbillen, felnőttként pedig komoly hintázásra lehet késztetni. Meglehetősen fura érzés, fent táncolni a magasban egy bizonytalan kőlapon...
A területen vezet át a Kékkút határában,a Kereki-majornál induló Theodora Kékkő-tanösvény, amelyik 8 km hosszban vezet a környék látnivalói között. A tájékoztató táblák informatívak, érdekesek, mindig egy, a következő pontnál megválaszolt kérdéssel fejeződnek be. Az útvonalat kék bogarak/kövek (engem cserebogárra emlékeztetett leginkább) jelzik.
És most segítséget kérek az 1., 3. képeken látható virágok meghatározásában. Köszönöm.
A 4. képen ökörfarkkóró látható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.