Hatalmasat aludtunk, ami nem csoda, hiszen csak fél kilenckor kezdett világosodni. Cserébe ötkor még csak esteledik. A szállodai reggelit nem kértük, ezért az Amstel vasútállomáson reggeli, majd metro-villamos a belvárosig. Az állomás csarnokját a hatvanas években újították fel, jellegzetesen szocreál szekkókat alkottak a két végébe.
Első utunk a Begina-udvarba vezetett. Ez itt Amszterdam szívében a 17. században alakult ki, az egyedülálló nők menedékéül és lakhelyéül szolgáló zárt udvar volt, kis lakásokkal, templomocskával. Az amszterdami Begina-udvar az egyetlen, amely változatlanul fennmaradt (az útikönyv szerint), és a nagy része ma is az eredeti céljául szolgál.
Az útikönyv valószínű tódít kissé, mert a világörökségbe másik 13 udvart választott be az UNESCO, és ők biztos tudnak valamit... A rend a 12. században női világi apácarendként indult, a tökéletességre törekvő (értsd: istenfélés, vállalt szegénység, munka) nők számára, de rövid virágzás után eretnekséggel vádoltattak és felszámoltattak. Később megtűrtként működhettek, de már kisebb volt az érdeklődés, ekkor elsősorban karitatív tevékenységeket végeztek. Teljesen a XX. század elején szűntek meg.
Maga a múzeum kicsit csalódás volt, a bécsi Rembrandt-kiállítás vagy öt éve sokkal többet adott, itt az Éjszakai Őrjárat volt a top, amiért egyébként önmagában is érdemes bemenni, a többi festmény inkább portrék. Mitológiai tárgyú kép pl. egy sem volt. A portrék is, az őrjárat is messze kiemelkedett a XVII. század - a holland aranykor - festményeiből. A kiállítás a környezet bemutatásával kezdődött, a gazdagság okát mutatta, a hajókat, a Keletindiai Társaságot, a polgárokat-kereskedőket. Majd jöttek a festők, pár Vermeer, Frans Hals, a Rembrandtok, és Hendrick Avercamp Téli tájképe korcsolyázókkal.
Az előtéri alkotás egy nagy álló faszekrény, kerek üveglappal az elején, s belülről, mintha percenként valaki letörölné és újrarajzolná a mutatókat...
Rembrandttól a Jan Six képmása itt szerepel először nyilvános kiállításon 350 év óta (korábban a Six-gyűjtemény részeként kölcsönben lógott a királynő egyik palotájában), fenomenális festmény, a múzeum is főhelyen hozta, a megfelelően nagyívű körítéssel.
Időszakos kiállításként Gabriel Metsu újra-felfedezését láthattuk. Vermeerrel kölcsönösen hatottak egymásra, Metsu telítettebb színekkel, több fénnyel festett, hasonló jeleneteket, mint Vermeer vagy más kortársak. Nagyon tetszettek a The Feast of the Bean King (a honlapon a 16.), a The Poultry Seller (23.) és a Poultry Seller (10.) c. képek, többek között.
Utána felüdülésképp Coster Diamonds, a Hollandiában "kötelező" gyémántműves-látogatás. A csiszolás szerszámai, a munkamenetek, a gyémántok osztályozása, a csiszolási formák, a vágás (8 óra / karát) a kiállításon, egy kisebb gyémántot üveglap mögött élőben csiszolt a mester (önálló munkára kb 10 év után lesz alkalmas valaki, nem semmi azt az 58 vagy 201 felületet pontosan belecsiszolni a gyémántba. A Royal 201 fantázianevű csiszolási módot a Coster találta ki, és szabadalmaztatta, ez a csiszolás igazán megmutatja a kő természetes szépségét, csillogását (nem én találtam ki). Végül az obligát ékszervásár, csekély 4-5 számjegyű eurós árakkal, azért találtunk olyant is, ami tetszett volna, 0,2 karátos, víztiszta gyémánttal egy modern függő potom 800-ért. Majd visszajövünk, mondtuk, a hölgy elbűvölően mosolygott, és visszatette.
Újra villamosra szálltunk, irány a belváros. A Nieuwe kerk arab világa, a templom, amelyben Julianna királynőt koronázták, most időszakos kiállításnak ad helyet, arab tárgyak, a Tökéletesség felé címmel. Szőnyegek, pergamenek, szőttesek, tálak, poharak, vázák voltak kiállítva. (Ősi holland átok: rendezzenek nagysikerű kiállítást a sírodon, a templom padozata csupa sírkő-fedlap, felettük a vitrinek, tárlók. a tárgyakkal.)
A templomot az 1970-es évekbeli felújítása óta egy kulturális alapítvány üzemelteti, az utolsó nap is belefutottunk egy "művükbe", az Hermitage-ba, erről majd ott. Néha tartanak benne szertartást, a királyi család esküvői ceremóniái és a nemzeti ünnep alkalmából. Egyébként nagy látogatottságú kiállításokat rendeznek benne. A templomban tilos volt fényképezni, az épületet is, nem volt kiírva, ezért nem annyira tartottam be, csak amikor az őrök odajöttek szólni.
Innen a híres-nevezetes vöröslámpás negyeden keresztül az Amstelkring felé. mentünk, ez gyakorlatilag a belváros szívén történő áthaladást jelenti. A negyed olyan, mint a képeken, csak itt élő lányok integetnek, nem zavartatva magukat a nejemtől, szerintem hervasztó látvány, és megalázó annak is, aki előttük elmegy. Ezzel együtt a forgalom nem tűnt halottnak. Egy huszas lánynál nagyon fiatal (úgy 16-18 közé saccoltam őket), különnemű pár tartott megbeszélést...
Először a Oude kerk, ahol Saskia is nyugszik (na igen, egy "talán Saskia" portrét láttunk a Rijks kiállításán, a közismerteket egyiket sem, készült az esküvőjük előtti évben). A templom tele sírral. Üvegablakai szépek.
Az Amstelkring egy sajátos, titkos templom. Amikor a protestantizmus győzött, az addigi üldöztetések visszacsapásaként hivatalosan betiltották a katolikus vallás gyakorlását. Nem lenne Amszterdam, ha nem vittek volna a tiltásba egy kis csavart: a kormányzó szemet húnyt, ha nem látszott az utcáról semmi jele a vallás gyakorlásának. Így készült 1661-63 között ez a tetőtéri templom, három ház tetőterének egybenyitásként, és működött az Úr és a vallási türelem dicsőségére 1887-ig, amikor is megépülhetett egy katolikus templom a közelben. A civil kurázsi megmentette a lebontástól a házat, így megnyílhatott benne a katolicizmus múzeuma, a Museum Our Lord in the Attic, - de a történetnél, és a tetőtéri, egyébként sajnálatosan felújítás alatt álló templomnál sokkal érdekesebbek az alsó szinteken az eredeti berendezéssel meghagyott polgárlakások.
Tegnaphoz két kép:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.