Végre megint valami nagyszabású sportesemény, pár nap és kezdődik a téli olimpia Vancouverben (jelzem, ez is egy olyan pontja a világnak, ahová még el szeretnék jutni, örökké fogok élni, ha minden ilyen vágyam teljesül).
Már egyébként is vártam, várom, és ebbe a várakozásba nagyon jól beleillett a hír a magyar delegáció elutazásáról. A hír végén, a küldöttség összetételét hallva azért csak felkaptam a fejem.
A téli olimpiai küldöttség: 16 versenyző, 20 kísérő. Nyilván, az egyébként is átütő sikerű magyar sportdiplomácia újabb látványos akciója, jusson mindenhova valaki, aki segíti a versenyzőket (csak pl. amikor a kéziseknek pszichológus kellene, akkor néznek össze zavartan, ja, az nem kell, nem is hoztunk...).
Csak nekem jut eszembe a -megengedem, demagóg- párhuzam a Los Angelesi olimpiával? Az, ahol a Nagy Testvérrel együtt masírozva, a sportolók biztonságára hivatkozva nem vett rész az ország? A sportolók persze vígasztalódhattak egy Szpartakiáddal - az olimpiákon elért érmeket fejből soroló olimpia-fanok nyilván az ott elért sportsikereket is fejből tudják.
Viszont, halált és veszélyeket megvető bátorsággal akkor is volt magyar delegáció: dr Buda István vezetésével "sportdiplomáciai küldöttség" utazott oda. Képviselték a ... mit is? Hiába, már akkor is nehéz kenyér volt a politikusé.
Egyébként pedig: HAJRÁ, MAGYAROK!
Demagógiához közhelyes mjúzik dukál :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.