Folytatom a lapismertetést. Szabad Nép, 1956 október 21.
Ahhoz képest, hogy alig két nap választ el bennünket az Események kezdetétől, a mai tudásunk alapján is alig találni ennek valami jelét. Azért van: a szegedi egyetemisták nagygyűlése, amelyik két nappal megelőzte a Petőfi-kör gyűlését. Új ifjúsági szervezetet alakítottak, mert "a DISZ-szervezet nem tudta megfelelően képviselni az egyetemi ifjúság érdekeit." Az új szervezet céljaival alapvetően egyetért a párt, a város és a DISZ helyi vezetői. A tagság a METESZ-ben nem zárja ki az egyidejű DISZ-tagságot, ez nem lehetett túl hosszúéletű deklaráció. Hátul a Hírek rovat mélyén egy kis hír jelzi, hogy a budapesti egyetemisták két nap múlva tartják ugyanebben a témában a gyűlésüket...
A környezetünkben sem nyugodt a világ. Bulgáriában a változás jele Várna visszakeresztelése. Franciaországban már folyik az Algériai háború, és vele a tiltakozások: még hét év, ha ők ezt tudnák! Csehországban nem lankadt az éberség, kémeket lepleztek le. És cseppet sem utolsósorban, Szuez körül forr a levegő: öt cikkecske számol be a csatornaügy fejleményeiről. Az európai enyhülés jele a Saar-vidéki megállapodás várható aláírása, Adenauer franciaországi látogatása.
Szuezzel foglalkozik egy hosszabb cikk is, a kor divatjának és újságírói kánonjának megfelelően az angol kormány politikájával elégedetlen tömegek felemlegetésével, zavaros vizekben halászással vádolva a londoni politikát. Utána meglehetősen jó jellemzést ad a szándékokról, és azok sandaságáról, de egy szereplő (gyk. a SZU) kimaradt a cikkből, mintha neki köze se lenne mindehhez.
A következő lap meglepetése Kosáry Domokos cikke az 1950-ben megszüntetett Eötvös-kollégiumról. Megírja a történetét, és keresi az okát a kollégium évtizedek után is ható összetartó erejének (erről mi is kérdezhetnénk), erőteljes nevelőhatásának, és a közösségformálás eredményességének. Vajon a tanárok, a látszólag szabad, de magas elvárásokat támasztó szellemiség, a "családok" közösségformáló ereje, a rendelkezésre álló bőséges könyvtár, a nyelvtanulás? A fő kérdése, van-e még oka annak, hogy a kollégium feltámadjon, újrainduljon?
A Hírek rovat a már említett, szándékosnak tűnő módon eldugott minuszos cikkecskéje mellett is tartalmaz érdekességet. Nekem a jobb alsó hír, amelyik az ötvendolláros óceán-áthajózásról, és ezzel az idegenforgalomba bevonható tömegekről szólt: Verne Utazás a Holdba című regényének ágyús megoldása jutott eszembe, amelyet hamar felülírt a technikai fejlődés...
Most is egy kis kultúrával fejezem be. A színházak aznapi műsora, és a rádióműsorok szemelvényei. A színházakban Néma levente, Csárdáskirálynő, Olympia: mintha biztosra mennének. Kivétel a Galilei: az engedély Németh László drámájának bemutatására már az enyhülés jele volt. A rádióban Dankó Pista, Új Zrinyiász, Az épülő kommunizmus nagy országában címmel útibeszámoló valószínű a Szovjetúnióról, főidőben természetesen, és szovjet operettek (ismer valaki legalább egyet?) a másikon.
(Perenne ismer: Dunajevszkij: Szabad szél Köszönöm!)
A kolofon alul igencsak szerény: Szerkesztőbizottság? Ez vajon kikből áll?
(folyt. köv.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.