Tortuga 2.

Ez aztán a valami. Elhelyezkedése hasonlít Cesky Krumlovéhoz, azzal a különbséggel, hogy itt a vár a várossal (faluval) együtt a csaknem kört alkotó folyókanyarulat közepén fekszik, a "félsziget" legmagasabb pontján.

Gótikus stílusban épült, 1230 körül említik először. A várbörtön egészen az alsó szinten van, és a második világháború utánig használták eredeti rendeltetésének megfelelően! Ma szinte minden termében múzeum van, helyi porcelánok kiállításával (Haas & Czjzek, pl.), helytörténet, kínzókamra, lefejezés, úgy tűnik, ezen a környéken nagyon építenek az emberek ilyen irányú kíváncsiságára. Maga a vár építészetileg is érdekes, több részletben épült, az első cseh kővár volt, a harmincéves háborúban jelentősen meg is sérült (a svéd hadaktól, azok is itt irtották a népeket, ahelyett, hogy felénk jöttek volna a pogányra). Egy teljesen beépített rondellát (a legkisebbet Csehországban, 3,6 méter átmérővel) a hatvanas években találtak meg, jócskán  beépítve. Teljesen bejárható a pincétől a padlásig az egész.  Az udvaron pedig ott található Gottstein szobra, akinek, ha megérinted a szakállát, és ott hagysz valami szimbolikus ajándékot, valamint gondolsz valamire, amire vágysz, akkor ez az utóbbi beteljesül! De ha a köpenyét érinted, vagy valami átlagos dologra gondolsz, akkor egy éven belül utolér a haragja! (Merjél nagyot álmodni, nem?) A város főterén ott a hotel, amelyben Goethe is megszállt, hálából róla nevezték el, a konyha jó, a sör hideg. A boltívek alatt pedig a költő arcképei, és metszetek a várról, még a hangulata is jó.
Sötétedés után értünk vissza Marienbadba, ahol még várt ránk a fürdés a Danubius Group szállodájának Római fürdőjében.A szállásadónk és a turisztikai hivatal szerint is ez az egyetlen olyan fürdő (nem uszoda, mert az van), ahová külső vendégek is bemehetnek, a város ugyan tele van wellness-szállókkal, de mindben csak a saját vendégeiket várják. Két órára fizettünk be, átöltöztünk a pazarul modern, de kissé szűkös öltözőben, és irány a... szóval attól római, hogy az áztatóban oszlopok tartják a mennyezetet, és belépéskor adnak a törülköző mellé egy lepedőt is, amivel, mint egy szenátor a szenátusban, vonulhatsz át egyik helyszínről a másikba. A fürdő 1896-ban épült római mintára. Jókor mentünk, mert a szállóvendégek már a vacsorára hangoltak, így a jacuzzi is üres volt - az egyikben olyan erős vízsugarakkal dolgoztak, hogy kimasszíroztattam a hátamból az elmúlt napok minden nyűgét, G-t pedig fenntartotta a víz tetején a padlóból feltörő buzgár-szerű sugár.
Volt még szauna, volt még gőz, és volt Kneipp-fürdő is, lábra csak, 15 fokos vízből hatvan fokosba átlépve sétálni körbe-körbe, max. háromszor egy menetben, oda-vissza. Az elsőnél sziszegsz, mint a fene, utána el vagy már zsibbadva bokától lefelé, másnap aztán kevésbé fárad a lábad, ha igaz...
Én ezt nem tudom, mert gyakorlatilag egész nap kocsiban ültünk hazafeléig, barátaink siettek, így nem álltunk meg sehol, csak kávé stb.