|
Operazanza-írással próbálkozom.
Tannhauser
1. felvonás: Vénusz istennőt is unja valaki.
2. felvonás: Amíg szépeket mondasz egy nőnek, minden a tiéd lehet. Ha elkanyarodsz az igazság felé, akkor elkárhozol.
3. felvonás: Eső után köpönyeg. Mindenki rápacsál.
Az előadás egyébként az Operában nagyon jó. Életem első élő Wagnere, féltem tőle, délután többször felmerült, hogy ki is lehetne hagyni, de valakinek mindig helyén volt az esze. Nem bántuk meg, dacára a nettó három órás előadásnak (szünetekkel négy).
Érdekes volt, jó a színpadkép, mozgalmasak, népesek a jelenetek, néha meghökkentőek, de jól eltaláltak a jelmezek. Az előadás ébren tartotta a figyelmemet, a dalok, áriák "eladták" magukat. Sümegi Eszter, Bándi János, Váradi Zita és Németh Judit hangja és előadása tetszett nagyon. A zenekar egyszerűen zseniális volt (vezényelt Győriványi Ráth György).
Csak megjegyzem, szerelmi háromszög. Rossz véggel.
Azért két sör le kellett, hogy guruljon utána, a stílszerűség jegyében, ha nem is egy thüringiai sörözőben, de bajorban...
|
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.