Személyes ismeretség révén figyeltünk fel az előadásra, és mert vendégeink is voltak, akiket színházba kellett/illett vinni, hamar megszületett a döntés, irány Dunaújváros, a Bartók Színház.
A történet a legendás, közismert alak, Don Juan személyének felhasználásán keresztül próbálja bemutatni a nők és a férfiak közötti kapcsolatokat, zenével, dallal, tánccal körítve. A párviadalt, amelynek célja a másik megszerzése, vagy éppen megtartása. 
Don Juan (Widder Kristóf), a férfi, akinek sikerei vannak a nőknél, és a barátja (Csadi Zoltán) akinek egyáltalában nincsenek, lúzer, mint a férfiak többsége e téren*, rámozdulnak minden nőre, aki csak megjelenik. Öt különböző nő (az anyját is belevéve hat) sorsán keresztül látjuk ugyanazt a sémát érvényesülni: Juannak minden sikerül, minden szívnek (és minden térdnek) megtalálja a nyitját, majd azonnal továbblép. 
És látjuk, a nők hogyan élik meg ezt, mit tesznek vagy mint szeretnének tenni, miután magukra maradtak: a kiábrándultság, a futás a szekér után megalázkodása és az öngyilkosság a választék. Egy emberen csorbul ki a szerszám: a tiszta szerelemből házasodni készülő Miát (Polgár Lilla) nem tudja legyűrni, bármit próbál. Ennek ellenére sem a lány, sem Don Juan nem kerülheti el a sorsát, ami nehézzé teszi, ha nem lehetetlenné, hogy általános érvényű tanulságot vonjunk le a darabból. Ha nem is ez volt a cél, akkor a kellemes estét garantáltan megkaptuk.
A dalszövegektől nem voltam elájulva, a szövegkönyv viszont tartalmazott jó megoldásokat, szellemes mondatokat. A dalokat Darvas Ferenc és Darvas Kristóf zenéje húzta fel. 
A színészek érezhetően élvezték a játékot. Widder nem adonisz, de ellenállhatatlan sármját el tudja hitetni velünk. A nők közül Tőkés Nikoletta mint elhanyagolt feleség (Ó, jöjj Zorróm), és 
Lapis Erika az összetört szívű, az eltaszítottságba beletörődni nem akaró, ragaszkodó nő, valamint Keller Linda (a prosti, aki sírva fakad egy esküvőn) tetszett - nekem, de a társaságban Kónya Renáta is kapott szavazatot a legjobb színésznőre. Mindenképpen jó volt Baksay Erika is az anya szerepében - ha másképpen is, mint a többiek, de Juanra akaszkodik, miközben számítóan aggódik is érte.
Jó kis darab volt, fiataloknak címzett, zenés, táncos. Akit néztünk, is jól szerepelt, új oldaláról ismertük meg, megállta a helyét, és ez önmagában is elég lett volna.
Itt egy részlet a Dunaújváros Online jóvoltából. (a képek is onnan valók)
* Don Juanhoz képest...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.